Vázolja a szabályozási energiapiac, az áramfogyasztás fejlődését, valamint kitekintést ad 2030-ig.
További témák: az osztrák elektromos hálózat, 380 kV biztonsági hálózat és a szabályozási energiaformák, szabályozási tartalék szerzése pályázatokkal, kiértékelés táblázatos formában a tercier szabályozás havi értékeiről 2016 2018.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a Föld népessége rohamosan használja fel a fosszilis energiahordozókat, melyből egyre kevesebb van, és elégetésükkel komoly környezetszennyezést okoznak. Mindennek a következménye, hogy teljesen felhasználjuk a Föld összes nem megújuló energiahordozóit, és az elégetéssel súlyos környezeti károkat okozunk. A megoldás a megújuló energiaforrás széleskörű hasznosítása, mind ipari méretekben, mind lakossági szinten.
Jelenleg a világon az energiafelhasználás jelentős részét a fosszilis tüzelőanyagok teszik ki, ezeket válthatják ki a megújuló energiaforrások. Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet. Ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit, ráadásul bőségesen rendelkezésre állnak. Hazánk megújuló energiafelhasználási lehetőségeit elsősorban a fűtési szektorban aknázták ki. A geotermikus energiaforrások részaránya is növekszik, évről évre több kapacitást fedeznek fel, jelentős beruházások valósulnak meg a geotermikus energiahasznosítás területén. Egyre népszerűbbek több országban, így hazánkban is a hőszivattyús és a direkt fűtéses rendszerek is.
A hulladékkezelő létesítmény ek gazdasági értékelése folyamatosan változik.
Éppen ezért különösen fontos az alapvető fogalmakkal és elméletekkel foglalkozni Bevezetőként az energiahordozók összehasonlítását adja. Érdekes szembeállítás a biogáz dízelüzemanyag költségének összevetése, valamint a különböző anyagok komponenseinek, mint metán, szénhidrogén, oxigén, nitrogén stb. tartalmi tárgyalása. A következőkben eljárási sémákat ad a hulladék kezelésére, mint pl. nedves erjesztés, biogáz előállítás hidrolízissel, valamint a fermentálás folyamata. A beszerelési technológiától a vízmentesítésen át a gázelőkészítésre és gáztárolásra különösen kitér.
Véleményem szerint a passzív házak a jövőben nagymértékben el fognak terjedni ezért fontosnak tartom a velük való foglalkozást. Ezen kívül, ahogy fentebb említettem már a globális felmelegedés elleni küzdelemben fontos szerepet játszhat. Mint leendő környezetmérnök számomra is fontos ügy a globális felmelegedés.
Az energianád több szempontból is ideális energianövény, amelynek elterjedését a közeljövőben a kedvező termesztés-technológiája és az egyre nagyobb igényként jelentkező biomassza alapú energetikai felhasználás mellett a több célú használhatósága is előre vetíti.
A munka egy rendkívül érdekes témával foglalkozik, a besugárzással térhálósított term oplasztikus műanyagokkal, az erre kiválasztott poliamidokból.
Cél a szekunder térhálósítás által a vizsgált alkatrészek termikus és mechanikus terhelhetőségének növelése, Solcrafte napkollektorok esetében különös tekintettel a csövek végdugóira. Különös ki hívást a PTS gyártotta 6.6 „Creamid“ poliamid besugárzással történő térhálósítása jelentett.
Szakdolgozatomban az irodalmi feldolgozásban beszámoltam a biogáztermeléssel kapcsolatos technikai, gazdasági kérdésekről, ismeretanyagokról, s ezek felhasználásával célul tűztem ki Hévíz városában keletkező éttermi hulladék és szennyvíz potenciál felmérését. Számításokat végeztem az ebből nyerhető biogáz mennyiségre, továbbá az előállított biogázból termelhető energiaforrásokra.
A hőfelvétel 21 szenzor segítségével történik, 3 szenzorrúdból áll, melyek mindegyike 7 érzékelővel rendelkezik. A szenzorok 1-Wire bus-szal kapcsolódnak egymáshoz és digitalizált mérési értékeket szolgáltatnak. A mérési adatokat a Microcontroller Raspberry Pi 3 veszi fel, számítja át, tárolja és továbbítja egy adatbázisba. Az adatbázis az éves hőmérséklet időbeni alakulását mutatja.
A diplomadolgozat célja egy irodaépület tervrajzának elkészítése illetve a tartószerkezet tervezése. A dolgozat két témacsoportot tárgyal: az első rész általános információkat tartalmaz az irodaépület koncepciójáról, valamint a telek földrajzi elhelyezkedését analizálja.
Mindemellett kidolgozza a tervezési kritériumokat – tér- és funkcionalitás szempontjából – az ahhoz tartozó tervrajzzal együtt.