Az ismeretátadás programja egy csapatban elvégzett településfejlesztési feladat köré épült, amelyben egy szabadon választott, nem használt, lepusztult állapotú épületet kellett újra gondolni, fenntartható, közösségi funkciót találni neki az adott kistelepülésen. A képzési napokon pedig érdekes előadások, mint a Kisalföld népi építészete, élő falu és közösség fejlesztési példák bemutatása, mint a bogyoszlói piactér kialakítása, a Nagy apám Háza inas mester program, vagy a Hild iskola népi építészeti felmérő táborainak ismertetése, ezenkívül projektmenedzsment és csapatépítés is szerepelt a programban.
A hőt két, egymástól független fűtőberendezésben állítják elő, amelyekhez regionális erőforrásokból származó szinte 100%-os biogén tüzelőanyagokat használnak fel. E tüzelőanyagok 80%-a 16 kilométeres körzetből érkezik. A CO₂-kibocsátás általános csökkentése már évi 11,6 millió kg-ot jelent. Habár a vezetékhálózat további bővítését tervezik, és a távhő 120 -°C-os (előremenő vízhőmérséklet) - 45-°C-os (visszatérő hőmérséklet) differenciával?? működik, a weizi távhő a város bizonyos részeiben korlátozottan elérhető, mivel a távhővezetékek kiépítésének költségei a vezetékek hossza miatt túl magasak. Ezért nagyon jelentősek gazdasági szempontból a decentralizált hőellátás innovatív alternatívái.
Az éves átlagfogyasztás 2 mil. liter vizet tesz ki, amely 40.000 személy átlagos fogyasztásának felel meg. A vízminőségével szemben növekedő igények miatt, amelyekkel együtt a víz mennyisége is egyidejűleg csökken, szükségessé vált a régi feldolgozórendszer lecserélése, amely ózon segítségével, majd azt követően homok kiszűrésével tisztítja a vizet, egy új rendszerre. A döntés egy innovatív „ultrafiltrációs rendszerre“ esett.
A Weitzer Parkett cég 2005-ös alapítása óta a cég hálózatán keresztül közvetetten a háztartások kb. 40%-át látják el hőtávval. A parkettagyártás során keletkező maradék fával fűtik a fűtőkazánt, ehhez körülbelül 100.000 űrköbméter fát használnak fel. Az így nyert hő az északi városrészt látja el, de valamennyi szárítókamra és gyártó berendezés fűtéséhez használják fel.
A Waste-Water-Heat a legújabb projekt a biológiai szennyvíztisztító körül Weizben, amelyet 1974-ben vettek üzembe, és 2003-tól 2004-ig a 30.000 lakos igényére újra kiépítették. A projektet a 2008-2009-es években valósították meg.
Azóta a tisztítóberendezés tisztított szennyvize a szomszédos épületek, valamint két autószalon hőszivattyúval való fűtésére és hűtésére használható hőforrásként és -elvezetőként. A víz nyáron eléri a maximális 20°C-os, télen pedig 10°C a minimális hőmérsékletet.
A W.E.I.Z. 2 az energia, nemzetköziesítés és kutatás & fejlesztés (K&F) tartalmi súlypontokat követi. 2007-ben a második építési szint létesítésével most további kb. 2200 m² áll rendelkezésre.
Ezeket túlnyomórészt K&F- és alapítói tevékenységeknek, valamint képzéshez szánták, a kiváló laborterületek (beleértve tisztaszoba) jó feltételeket kínálnak a kutatóintézetek elszállásolásához. Ezáltal a tartalmi alapelv főként a „nanotechnológia“ jövőorientált területén megfelelően fejleszthető tovább. A W.E.I.Z 2 építéstechnikailag egy „cool box“.
A projekt jövőbemutató vállalati központként értelmezhető. Irodahelyiségeket kínál rugalmas méretben innovatív cégek számára (melyek tevékenységének súlypontja az energia), valamint tanácsadást a W.E.I.Z.-menedzsment által.
Az iroda- és laborhelyiségekhez ezenkívül média-, megbeszélő és konferenciatermeket is kínálnak. A W.E.I.Z. 1 egy kompakt, háromemeletes irodaház. Az irodákat L-, ill. U- alakban az átrium körül alakították ki. Maga a csarnok az épület kommunikácis területe, ahol a nyilvános és általános területeket helyezték el. Építészetileg a W.E.I.Z 1 egy háromemeletes favázas épület felfelé elvékonyodó/keskenyedő rétegelt fa oszlopokkal és tartóelemekkel.
A Naas településéhez tartozó Schachen-Dürntal településrészen egy szennyvíztisztító kerül kialakításra.
Áradás hiányában szükséges lenne a biológiailag tisztított szennyvizet egy sziklás terepen át a Rába folyóba vezetni, vagy egy hegyen (220 m tengerszint feletti szintkülönbség) egy tervezett csatornahálózatba vezetni.
A forrásvízgyűjtő terület miatt a talajba való szivárogtatás nem jöhetett szóba.
A költséghatékony szezonális hőtárolók megnyitják a lakó- és szolgáltatóépületek teljes szoláris hőellátásának lehetőségét. A már megvalósított kísérleti és bemutató létesítmények a víz- és föld-tárolók esetében megmutatják ezen rendszerek műszaki kivitelezhetőségét.
A „HKA 35“, „HKA 45“ és „HKA 49“ fatüzelésű berendezések egy faelgázosító egységből és egy ahhoz kapcsolt kogenerációs erőműből (BHKW) állnak. Több száz ilyen kipróbált berendezést használnak már szerte a világban és ezek gyakorlatilag minden természetben megtalálható fából elektromos áramot és hőt állíthatnak elő.