Kutatómunkám során azt tapasztaltam, hogy napjainkban végre már hazánkban is kezd előtérbe kerülni a megújuló energiaforrások által nyújtott lehetőségek kihasználása. Sajnos a szél-, víz-, geotermikus energia, és biomassza, valamint a napenergia energetikai hasznosítására alkalmas technológiák beruházási igénye még mindig túl magas ahhoz, hogy Magyarországon az alacsonyabb társadalmi osztályok számára is megfeszítések nélkül hozzáférhető legyen. Ennek ellenére a pályázatokkal elérhető állami támogatások mértékének emelése kecsegtetően hat mindenki számára. Jelenleg akár 80%-os is lehet az állami támogatás.
Szakdolgozatomban a napenergia mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit foglalom össze röviden, majd két vállalkozást vizsgálok meg, amely alkalmazza a fototermikus és fotovillamos rendszereket. A szolár rendszerek sok változatát alkalmazzák a mezőgazdaság különböző ágazataiban. A napenergia hasznosító rendszerek üzemeltetésének nincs káros hatása a környezetre, ezért fontos az alkalmazása minél szélesebb körben. A Napból nyert energiát már nem csak a kertészetek üvegházaiban, fóliasátraiban hasznosítják.
Dolgozatomban rávilágítottam a megújuló energiaforrások és a fosszilis energiahordozók helyzetére Európában, valamint ezen belül Magyarországon. A biomasszafélék közül a szilárd halmazállapotú formákra összpontosítottam. Látható, hogy a halmazon belül hol foglalnak helyet a pelletek, melyek alapanyagukat tekintve igen sokfélék lehetnek.
Célom az volt, hogy kiszámítsam, milyen mértékű kén-dioxid kibocsátással jár egy faapríték üzemű tüzelőberendezés használata. Dolgozatom során szerettem volna kitérni egy olyan témára, mely fölött a legtöbb szakirodalom elsiklik. Ahogy eredményeim is igazolták, az elhanyagolható SO2 koncentráció véleményem szerint viszonyítás kérdése. Az üzemtől kapott jegyzőkönyv alapján könnyedén összehasonlítottam a további légszennyező anyagok koncentrációjával.
Szakdolgozatom első felében a biogáz fogalmáról, alapanyagairól írtam, majd részleteztem az előállításának technológiáit. Ezt követően a felhasználási lehetőségeiről esett szó.
A második részben a Tatabányai Biogázüzem felépítéséről, technológiájáról értekeztem, majd az ott elvárt laboratóriumi vizsgálatokat részleteztem. Végül a harmadik részletben saját ötletem alapján, a biogázüzemben termelt hő lakossági felhasználásának lehetőségét vizsgáltam. Úgy gondolom, mivel az üzem jelen állapotában működik a leggazdaságosabban, így nem lenne indokolt belevágni egy ekkora beruházásba.
A terményszárítás lényege az, hogy leállítsuk az enzimműködést a magokban, úgy, hogy azok ne károsodjanak, valamint a termény felületén jelenlévő mikroorganizmusok, főleg a gombák élettevékenységét leállítsuk a nedvességtartalom 15% alá történő csökkentésével. A szemes termények megfelelő nedvességtartalomra történő szárítása több szempontból is fontos. Elkerülhetjük az alulszárításnál jelentkező, magas toxintartalmú árut, és a penészedés miatt fellépő plusz költségeket a tárolás során; vagy a túlszárítás alkalmazásával jelentkező rossz beltartalmi értékeket. A terményszárítás fajtái széles skálán mozognak, a természetes, költségkímélő módszerektől kezdve a mesterséges, drágább típusokig. Az irodalmi források szinte egyhangúan azt írják le, hogy a betakarított terményt szárazon tartani és így tárolni az egyik legfontosabb feladat 1-1 növénykultúra, ez esetben a kukorica betakarításának végeztével, és ehhez a szárítás elengedhetetlen.
A szigetüzemű napelemes rendszer méretezésének segítéséhez egy Excel-eszköz kifejlesztését mutatja be. Ez egy olyan egyszerűen kezelhető eszköz, mely a jövőbeli célok elérésének érdekében tovább bővíthető. Fő beviteli paraméterként a program a felszínt, a területi adottságokat és a terhelési követelményeket használja.
Az olyan keretfeltételeket, mint a berendezés mérete és a helyi adottságok, képletek segítségével veszi be a számításokba és táblázatokba rendezi. Áttekinthető adatbekérő táblázatokkal lehetségessé válik a terhelési profil és esetlegesen a fogyasztók megadása is. A termelt energia számítása a már említett helyi adottságok, besugárzási teljesítmény valamint a modul hatásfokának figyelembevételével adódik. Megad egy berendezési konfigurációt tárolóval.
Klímatudatos tervezés során elsődlegesen az egészséges mikroklíma megteremtése, a téli hőnyereség növelésére, valamint a nyári hőterhelés csökkentésére kell hangsúlyt fektetni.
Munkámban kiemelem a szolár-bioszolár építészet terén a műszaki megoldásokat, bemutatva az alkalmazás lehetőségeit, nehézségeit. A technológiai megoldások széleskörű palettája miatt, és a terjedelemre való tekintettel a napenergia-hasznosítás csak a mai Magyarországon leginkább elérhető, legnépszerűbb, illetve legnagyobb eredménnyel kecsegtető rendszereket mutatom be, melyek épületek esetén az energia-megtakarítás lehetőségeit célozzák meg.
A szakdolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam azokat a lehetőségeket amelyek az épület energiahatékonyságát növelik illetve energiafelhasználásokat csökkentik.
Kezdtem a lakosság szemlélet formálásának és környezettudatos gondolkodásának a bemutatásával. Ahol kiderült, hogy egy kis odafigyeléssel, és látszólag kis dolgokkal, amelyek nem járnak nagy pénzbefektetéssel, mennyire sok energiát tudunk megtakarítani, ezáltal a környezetet védeni.
Hazánkban a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően évről évre nagy mennyiségű biomassza keletkezik mind az erdő-mezőgazdasági, mind a kommunális szektorban. Ma még ezeknek az anyagoknak a hatékony és maradéktalan felhasználása nemcsak költséges feladat, hanem jórészt megoldatlan is, makrogazdasági szempontból mindenféleképpen kedvező hatásokkal járna a szakszerű kezelésük. A biomasszát igen sokoldalúan fel tudnánk használni, azonban a biomassza felhasználásával kapcsolatosan számtalan gazdasági, környezetgazdálkodási és technológiai kérdésre kellene megoldást találni. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékok további felhasználásával a környezet védelme mellett jelentős gazdasági hasznot is hozhatna.