A projekt leírása
A fosszilis energiahordozók mértékét pontosan nem ismerjük, nem tudjuk, hogy meddig fogja az energiaigényünket fedezni. Mivel az energiafelhasználásunk növekszik, előtérbe kerültek az energiahatékonyság növelő tényezők, mint például korszerű világítások, energiatakarékos berendezések, mind ipari, mind mezőgazdasági, mind háztartási használatban.
Az Európai Tanács 2007-ben ambiciózus energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseket fogadott el: 2020-igaz üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-os vagy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – 30 %-os csökkentését, a megújuló energiaforrások részarányának 20 %-ra való növelését, valamint az energiahatékonyság 20 %-os javítását. Ezeket a célokat az EU2020 stratégia és az EU Energia2020 stratégiája is megerősíti. 2009/28/EK irányelv rögzíti a kötelező érvényű, a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó cél elérési feltételeit. A 20% megújuló részarány uniós átlagként lett megadva, a kötelezettség viszont országok szerinti bontásban szerepel. Magyarországra nézve ez 13%.
Ahhoz, hogy ezt a 13%-ot elérjük, kis méretekben, háztartásokban illetve kisebb gyáraknak, üzemeknek, mezőgazdasági vállalatoknak is kell alkalmazni a megújuló
energiaforrásokat, amivel legalább a villamos energia fogyasztás egy részét tudja biztosítani, illetve a használati meleg-víz szükségletet és fűtést kiegészíteni.
A szakdolgozatomban a kisüzemi napenergia hasznosítás gazdasági oldalait vizsgálom, mégpedig a napelemekét. Mennyi energiát tudunk vele előállítani, illetve, hogy a mai árakon megéri-e alkalmazni ezt a technológiát.
További információk
Szerző(k)
Egerszegi Dorottya, MATE Georgikon Campus, Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szak
Gondozó(k)
Lönhárd Miklós, MATE Georgikon Campus,
MATE Georgikon Campus, Műszaki Intézet, H-8360 Keszthely, Festetics Gy. út 7.
Terjedelem
36 oldal
Nyelv
Magyar